A 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő betegeket gyakran érintik olyan egészségügyi kölcsönhatások, mint a retinopátia, neuropátia, valamint a mikro- és makrovaszkuláris változások. A szájüregi hatások olyan betegségek esetén is ismertek, mint a fogszuvasodás, a parodontitis, a szájszárazság és a fogak elvesztése. Így a betegség közvetlenül (pl. az íny gyulladásos reakciója) és közvetve (pl. gyógyszeres kezelés miatti csökkent nyáltermelés) növeli a szájbetegségek kockázatát.

Az American Dental Association tanulmánya szerint minden ötödik fogvesztés a cukorbetegség következménye. Számos tanulmány kimutatta azt is, hogy nagyon kevés cukorbetegnek van rendszeres fogászati ​​ellenőrzése; A szerzők szerint sokan nincsenek tisztában a betegség szájhigiéniára gyakorolt ​​hatásával és a fogak elvesztésének kockázatával.

Forrás.

A Sydney Egyetem új kutatása szerint a fogínygyulladás (fogínyvérzést okozó ínygyulladás) terhesség alatti kezelése csökkenti a koraszülés kockázatát és az alacsony születési súlyt a csecsemőknél.

Míg a periodontitis (súlyos fogínygyulladás, amely visszafordíthatatlan) összefüggésbe hozható a rossz terhességi eredménnyel, ez a tanulmány azt vizsgálta, hogy az íny gyakori gyulladása, azaz a fogínygyulladás (amely gyógyítható és megelőzhető) összefügghet-e a rossz terhességi kimenettel.

Ahogy a kutatók kiemelték: ""Tanulmányunk azt mutatja, hogy ha az ínygyulladást terhesség alatt kezelik, körülbelül 50 százalékkal csökken annak a kockázata, hogy egy baba koraszülött legyen, vagy körülbelül 100 grammal nő az alacsony súllyal született babák születési súlya"

A jó hír az, hogy a fogínygyulladás kezelése nagyon könnyen kivitelezhető, olcsó és hozzáférhető. A hathavonta végzett fogászati ellenőrzés és tisztítás megelőzi és kezeli az ínygyulladást.

Bővebben angolul itt.

Ha nem mosol fogat, akkor bajba kerülsz a fogorvosnál – de a járvány beköszönte óta ez nagyobb problémákhoz is vezethet. Egyre több bizonyíték áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy a rossz szájhigiénia növeli a COVID által jelentett kockázatot.

A kutatások azt mutatják, hogy a rossz szájhigiéniával rendelkező embereknek súlyosabb tüneteket okozhat, ha elkapják a koronavírust. Azok a COVID-betegek, akiknek fogínybetegségük van, 3,5-szer nagyobb valószínűséggel kerülnek intenzív osztályra azoknál, akiknek nincs. Ezenkívül 4,5-szer nagyobb valószínűséggel kerülnek lélegeztetőgépre, és kilencszer nagyobb valószínűséggel halnak meg a COVID-ban.

Bővebben angolul itt.

A kutatók új mechanizmust azonosítottak, amellyel a parodontális, azaz fogíny betegség metabolikus szindrómát okozhat.

A parodontális betegség a metabolikus szindróma egyik fő kockázati tényezője. Ez azoknak a betegségeknek a csoportja, amelyek növelik a szív- és érrendszeri betegségek és a cukorbetegség kockázatát. A fogíny betegséget okozó  Porphyromonas gingivalis baktérium a vázizmok anyagcsere zavarát idézheti elő. Ennek pedig az egyik következménye a gyulladások, amelyek pedig sokféle szív- és keringés betegséghez járulhatnak hozzá.

Ne feledje, a helyes fogmosás kiemelkedően fontos, ahogy a félévente szükséges fogorvosi szűrővizsgálat is.

Bővebben németül itt.

Az ínybetegségek növelik más betegségek, például a mentális egészség és a szívbetegségek kockázatát, állítja egy tanulmány. A Birminghami Egyetem által vezetett kutatás azt mutatja, hogy a betegeknél megnövekedett a kockázata, hogy olyan betegségek alakulnak ki, mint például a mentális betegségek és a szívbetegségek, ha a háziorvos által vezetett fogágybetegség a páciens kórtörténetében szerepel.

A kutató csapat felfedezte, hogy azok a betegek, akiknek a kórtörténetében a vizsgálat kezdetén fogágybetegség szerepel, nagyobb valószínűséggel és átlagosan három év alatt diagnosztizálják náluk a további betegségek valamelyikét, mint a fogágybetegségben nem szenvedő betegek csoportjában.

A vizsgálat eredményei azt mutatták, hogy azoknál a betegeknél, akiknek a kórtörténetében a vizsgálat kezdetén periodontális betegség szerepel, a mentális betegségek kialakulásának kockázata 37%-kal, míg az autoimmun betegségek kialakulásának kockázata 33%-kal nőtt. A szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázata 18%-kal, míg a kardiometabolikus rendellenességek kockázata 7%-kal nőtt (a 2-es típusú cukorbetegség kockázatának növekedése is sokkal magasabb, 26%-kal).

Ne feledje járjon rendszeresen fogászati szűrővizsgálatokra és ápolja a fogait rendszeresen!

Bővebben a tanulmányról angolul itt.

Európában az összes halálozás 45 százaléka szív- és érrendszeri betegségek miatt következik be. Az ischaemiás szívbetegség, a stroke, a magas vérnyomás, a kardiomiopátia és a pitvarfibrilláció kockázata az életkorral növekszik. Az ok általában az egészségtelen életmód. Sokan azonban nem tudják, hogy a száj egészsége befolyásolhatja ezeket a betegségeket. Különösen a gyakori fogágygyulladásnak vannak hasonló kiváltó okai, és kimutatták, hogy növeli az akut szívroham, szívelégtelenség és szélütés kockázatát. A fogágybetegség a 35 év felettiek körülbelül 80 százalékát érinti.

Járjon Ön is rendszeresen szűrővizsgálatokra.

Forrás.

Fogászati góckutatás Sopronban

A fogászati góckutatás árai:

• Szakorvosi vizsgálat - 18.000. forint

• Szájsebészeti/fogpótlással kapcsolatos konzultáció – 25.000. forint

• Góckutatás (vizsgálat + panoráma rtg.) – 20.000. forint

Érdeklődjön nálunk telefonon!

Telefonhívás: +36302167677

Egy új tanulmányban a kutatók arra törekedtek, hogy mélyebben megértsék az elhízás és a fogágybetegség közötti kapcsolatot. Azt találták, hogy a túlsúly krónikus gyulladást okoz, és ez olyan sejtek kialakulását idézheti elő, amelyek lebontják a fogak helyén tartásáért felelős csontot.

Tegyen Ön is többet az egészségéért Fogászati góckutatás!

Sokan ismerjük azt a tanácsot, hogy naponta kétszer, és minden alkalommal legalább két percig mossunk fogat. Sokan túlbecsüljük, hogy mennyi ideig mosunk fogat – egyes esetekben akár egy perccel is. És mégis van néhány bizonyíték arra, hogy akár két perc fogmosás sem elég.

Ha nem mosunk megfelelően vagy nem elég hosszú ideig, akkor megnövekszik a lepedék szintje, ami végső soron aktiválhatja szervezetünk immunválaszát, ami végül gyulladáshoz és olyan betegségekhez vezethet, mint a fogínygyulladás. A gyulladás általában nem fájdalmas, de gyakran fogmosáskor fogínyvérzést, néha rossz leheletet okoz. A biolfilmek fogszuvasodást is okozhatnak. 

Bővebben angolul itt.

A fogászati kezelések egy fontos tényezője és a fogak állapotától függően. Az időben felismert fogászati problémák egy jelentős része esetén alkalmazható és ezzel

Tegnap volt a "cukormentes": aki komolyan gondolja az egészséges fogak diétáját, más szabályokat is be kell tartania. Egyre egyértelműbbek a tartósan egészséges fogakat ígérő étkezési terv sarokpontjai.

Nemrégiben egy 300.000 éves homo sapiens csontvázat találtak tudósok, akinek a fogai teljesen épek voltak. Mind a 32. Adódott tehát a kérdés: Hogyan tudna ellenállni egy fogsor a napjainkban elterjedt fogászati ​​betegségeknek rendszeres fogmosás és fluorozás nélkül?

Nyilvánvaló, hogy a napi étkezés összetétele nagymértékben befolyásolja a fogak egészségét. Alaptézis, hogy a

Vannak helyzetek amikor a fog még megmenthető az eltávolítástól, de már erősen károsodott. Erre megoldás a gyökérkezelés. A fogaknak számos fontos és hasznos funkciója van, így eltávolítani azokat csak klinikailag indokolt esetben szükséges. 

Gyökérkezeléskor a gyökérben helyet foglaló erek és idegek, vagyis

Meglepő következtetésre jutottak kutatásukat és kísérletüket követően a Tufts University kutatói. A hagyományos fogkefék kevésbé kopnak, mint a legújabb dizájn és formatervezett fogkefék. Ez pedig ahhoz vezet, hogy összességében hatékonyabbnak bizonyulnak a lapos, klasszikus tervezésű fogkefék, mint a modernebb megjelenésűek. 

Az Fogorvosi Implantáció Európai Központja kutatásokat folytatott arról, hogy milyen hatással van a fogorvosi implantálás az életminőségre. A kutatásaik eredménye egyértelműen az volt, hogy az implantálás jelentősen javítja az életminőséget a hagyományos protézisekhez képest. Így pl. javul az életminőség az étkezés, vagy akár a beszéd vonatkozásában is.

Bővebben németül itt.

A szájüregi rák világszerte egyre gyakoribb, ugyanakkor – szerencsére –  a megértésünk és tudásunk is folyamatosan fejlődik azzal kapcsolatban, hogy mi is okozza a betegséget. A dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás elsődleges kockázati tényezőként került megállapításra és a kutatók most egy új lehetséges okot vizsgálnak: a periodontális betegséget okozó baktériumokat. A Dental Tribune International (DTI) már korábban is beszámolt egy olyan tanulmányról, amely megerősítette a fogorvosok döntő szerepét a szájrák korai felismerésében. Ez a korai felismerés nagymértékben javíthatja a betegek prognózisát.

Járjon Ön is rendszeres fogorvosi szűrővizsgálatokra!

Bővebben, a cikk forrása.

A Nature magazinban megjelent tanulmány szerint, a rendelkezésre álló bizonyítékok közvetlen kapcsolatot mutatnak a parodontitis és a nemzési problémák között. A kapcsolat természete ugyanakkor továbbra is tisztázatlan. További vizsgálatokra van szükség annak megállapítására, hogy az összefüggés ok-okozati összefüggésben áll-e vagy sem. Addig is fontos, hogy a háziorvosok továbbra is holisztikus megközelítést alkalmazzanak a betegellátásban, és a megelőzésre összpontosítsanak. (Forrás)

Ápolja fogait és ne felejtsen el rendszeres szűrővizsgálatokra járni!

A fogágybetegséget komolyan kell venni. Egy tanulmány megerősíti a kapcsolatot a fogágybetegség és a kognitív agyi teljesítmény között. Egy amerikai-dán tanulmány megerősíti, hogy az Alzheimer-kór összefüggésben áll a krónikus parodontózissal (http://www.zahnklinik-jung.de/leistungen/parodontologie.html). 

A bakteriális fogágyfertőzésben szenvedő időseknél ezért nagyobb valószínűséggel alakul ki Alzheimer-kór, mint az azonos korúaknál, akiknél nem jelentkeznek parodontális tünetek. Úgy gondolják, hogy az ok az, hogy az ilyen típusú fertőzés fokozza a gyulladásos reakciókat az agyban. Ez agysejtek pusztulását okozhatja, és elősegítheti a demenciát.

Feltétlenül érdemes eljárni rendszeres fogászati ellenőrzésekre.

Bővebben itt.

A parodontológia (a görög περί peri "körül"; ὀδούς odous "foga", birtokos ὀδόντος odontos) a fogászat speciális ága. A fogágybetegség, orvosi néven parodontitis (közismert nevén fogínysorvadás) a fogat körülvevő szövetek baktériumok okozta gyulladásos megbetegedése

A fogágy mindazon szövetek együttese, amelyek a fogakat stabilan a helyükön rögzítik. Ide tartozik: az íny, a fogakat a csonthoz rögzítő kollagén rostok, a foggyökér cementrétege (amelybe a rostok beágyazódnak) és a fogat körülvevő csont. Ha a fogágy gyulladása előrehaladott, az előbb említett szövetek mindegyike érintetté válik. A fogágybetegségrőlazért érdemes tudni, mert viszonylag kevés tünet jelentkezése mellett is a fogak elvesztéséhez vezet.

A betegség kezdetén ínygyulladás alakul ki, melynek tünetei, hogy az íny vörössé válik, megduzzad és erősebb nyomásra, vagy akár a fogmosás során vérzik. Abban az esetben, ha betegséget nem ismerik fel időben, és nem történik megfelelő kezelés, a gyulladás krónikussá válik, átalakul fogágybetegséggé. Ilyen esetekben a fellazult íny és a fog felszíne között egy fokozatosan mélyülő rés, úgynevezett tasak alakul ki.

A betegség előrehaladtával egyre mélyebbé válnak ezek a kialakult tasakok, ezért egyre kevésbé lehetséges a tisztításuk. Ezáltal egyre agresszívebb baktériumok szaporodnak el az íny alatti oxigénhiányos környezetben. Ennek következtében a tartószövetek előrehaladott pusztulása következik be, mely a fogak meglazulásához és végül elvesztéséhez vezet bizonyos idő eltelte után. A betegség kevésbé ismert következménye a fogak elvándorlása, ami a gyulladás miatt meggyengült csont miatt  következik be. Egyszerűen nem képes ellenállni a rágóerőknek a meggyengült csont. 2017-es statisztikai adatok szerint továbbra is ez a betegség a vezető ok a felnőttkori fogvesztések esetében.

Korai státiumban észlelhető tünetek:

• az ínyvérzés
• fokozott fogkőképződés
• kellemetlen szájszag/lehelet
• kezelés nélkül a csont is gyulladásba kerül a fogak meglazulnak. 

A fogágybetegséget kialakulásáért a szájban megtalálható baktériumok megváltozott összetétele felelős. Meghatározott kórokozó fajok felszaporodása okozza. Ezek az agresszív baktériumok forrása jellemzően az eltávolítatlan lepedék, fogkő. A nem megfelelő fogmosási technika vagy a fogmosás részleges vagy teljes hiánya, illetve a plakk eltávolítását megnehezítő nem megfelelően kialakított (elálló) tömés- és koronaszélek okozhatják. 

A legújabb kutatások kiváló hírt jelentenek a probiotikumokat fogyasztók számára. A tekintélyes British Dental Journal szaklapban nemrégiben közzétett kísérletek alapján úgy tűnik egy kiváló eszközről van szó, ha a fogágybetegségeket meg szeretnénk előzni. A tanulmány főbb megállapításai:

• A probiotikumok megelőző jellegű használata javíthatja a fogínygyulladás klinikai paramétereit.
• Jelentős változásokat idézhet elő a szubgingivális mikrobiota összetételében, jelentősen csökkentve a fő fogínygyulladást okozó kórokozók koncentrációját.
• Úgy tűnik nincsenek rövid vagy hosszú távú mellékhatások.

Bővebben angolul itt.

A fogpótlás azon eljárások összessége, melyekre akkor van szükség, amikor a páciens fogának egy darabja, vagy az egész fog hiányzik, esetleg maga a fog olyan állapotban van, hogy már menthetetlen.

A fogpótlás lehet rögzített (fix), vagy kivehető (vagy rögzített kivehető fogsor).

A rögzített pótlások többnyire koronák és hidak, vagy fogsorok (hagyományos), de a fogpótlás körébe sorolható az implantáció is.

A hagyományos módszerek előnye, hogy az új fog vagy fogak aránylag gyorsan, egy-két hét alatt elkészíthetők és elhelyezhetők, valamint az eljárás olcsóbb, mint az implantáció. Ám vannak esetek, amikor nem alkalmazhatók a hagyományos módszerek, vagy az implantáció sokkal stabilabb megoldást hoz.