A konzerváló fogászat és a részét képező endodontia a fogorvostudomány azon ága, mely mind a kemény fogszövetek, mind a fogbél megbetegedésének diagnosztikáját, az ajánlott kezeléseket és a kezelések prognózisát foglalja magában. E tárgykör ismerete alapján végzett kezelés helyreállítja a fog eredeti formáját, funkcióját és esztétikai megjelenését, biztosítja a fogak élettani integritását, a környező kemény- és lágyszövetekkel alkotott harmonikus egységét.

A fogpótlás azon eljárások összessége, melyekre akkor van szükség, amikor a páciens fogának egy darabja, vagy az egész fog hiányzik, esetleg maga a fog olyan állapotban van, hogy már menthetetlen.

A fogpótlás lehet rögzített (fix), vagy kivehető (vagy rögzített kivehető fogsor).

A rögzített pótlások többnyire koronák és hidak, vagy fogsorok (hagyományos), de a fogpótlás körébe sorolható az implantáció is.

A hagyományos módszerek előnye, hogy az új fog vagy fogak aránylag gyorsan, egy-két hét alatt elkészíthetők és elhelyezhetők, valamint az eljárás olcsóbb, mint az implantáció. Ám vannak esetek, amikor nem alkalmazhatók a hagyományos módszerek, vagy az implantáció sokkal stabilabb megoldást hoz.

A parodontológia (a görög περί peri "körül"; ὀδούς odous "foga", birtokos ὀδόντος odontos) a fogászat speciális ága. A fogágybetegség, orvosi néven parodontitis (közismert nevén fogínysorvadás) a fogat körülvevő szövetek baktériumok okozta gyulladásos megbetegedése

A fogágy mindazon szövetek együttese, amelyek a fogakat stabilan a helyükön rögzítik. Ide tartozik: az íny, a fogakat a csonthoz rögzítő kollagén rostok, a foggyökér cementrétege (amelybe a rostok beágyazódnak) és a fogat körülvevő csont. Ha a fogágy gyulladása előrehaladott, az előbb említett szövetek mindegyike érintetté válik. A fogágybetegségről azért érdemes tudni, mert viszonylag kevés tünet jelentkezése mellett is a fogak elvesztéséhez vezet.

A betegség kezdetén ínygyulladás alakul ki, melynek tünetei, hogy az íny vörössé válik, megduzzad és erősebb nyomásra, vagy akár a fogmosás során vérzik. Abban az esetben, ha betegséget nem ismerik fel időben, és nem történik megfelelő kezelés, a gyulladás krónikussá válik, átalakul fogágybetegséggé. Ilyen esetekben a fellazult íny és a fog felszíne között egy fokozatosan mélyülő rés, úgynevezett tasak alakul ki.

A betegség előrehaladtával egyre mélyebbé válnak ezek a kialakult tasakok, ezért egyre kevésbé lehetséges a tisztításuk. Ezáltal egyre agresszívebb baktériumok szaporodnak el az íny alatti oxigénhiányos környezetben. Ennek következtében a tartószövetek előrehaladott pusztulása következik be, mely a fogak meglazulásához és végül elvesztéséhez vezet bizonyos idő eltelte után. A betegség kevésbé ismert következménye a fogak elvándorlása, ami a gyulladás miatt meggyengült csont miatt  következik be. Egyszerűen nem képes ellenállni a rágóerőknek a meggyengült csont. 2017-es statisztikai adatok szerint továbbra is ez a betegség a vezető ok a felnőttkori fogvesztések esetében.

Korai státiumban észlelhető tünetek:

• az ínyvérzés
• fokozott fogkőképződés
• kellemetlen szájszag/lehelet
• kezelés nélkül a csont is gyulladásba kerül a fogak meglazulnak. 

A fogágybetegséget kialakulásáért a szájban megtalálható baktériumok megváltozott összetétele felelős. Meghatározott kórokozó fajok felszaporodása okozza. Ezek az agresszív baktériumok forrása jellemzően az eltávolítatlan lepedék, fogkő. A nem megfelelő fogmosási technika vagy a fogmosás részleges vagy teljes hiánya, illetve a plakk eltávolítását megnehezítő nem megfelelően kialakított (elálló) tömés- és koronaszélek okozhatják. 

A fog implantáció a foggyökér mesterséges pótlása, mely egy, az állkapocsba előre kifúrt lyukban helyezkedik el. Erre kerül a fogpótlás, azaz a korona, a teljes híd vagy a kivehető fogsor.

A fogimplantátum titániumból készül, anyaga nem irritálja a környező szöveteket, biokompatibilis, ezáltal tökéletesen illeszkedik a csontszövetbe.

Az implantációs folyamat során a szájsebész egy akkora lyukat fúr az állkapocs csontjába, hogy a beültetett implantátum és a csontszövet még érintkezzen, ezáltal a csont „körbenövi” az implantátumot.

Egyes esetekben, mikor nincs elegendő csontállomány az állkapocsban ahhoz, hogy biztonsággal megtartsa az implantátumot, arcüregemelés vagy csontpótlásra kerül sor.

Vannak helyzetek amikor a fog még megmenthető az eltávolítástól, de már erősen károsodott. Erre megoldás a gyökérkezelés. A fogaknak számos fontos és hasznos funkciója van, így eltávolítani azokat csak klinikailag indokolt esetben szükséges. 

Gyökérkezeléskor a gyökérben helyet foglaló erek és idegek, vagyis

A fogászati kezelések egy fontos tényezője és a fogak állapotától függően. Az időben felismert fogászati problémák egy jelentős része esetén alkalmazható és ezzel

A fogai egészségének megőrzéséért Ön a helyes fogápolás mellett akkor teszi a legtöbbet, ha rendszeresen részt vesz fogorvosi szűrővizsgálatokon. A fogak alapvetően nem rendelkeznek öngyógyító képességgel, így minél előbb észleljük a problémát, annál kevésbé jelentős beavatkozásokkal is megoldható, sőt megelőzhető a fogak