Új tanulmány összekapcsolja a fogínybetegségeket az Alzheimer-kór lepedékképződésével

Bár a legtöbb ember a szájüregi betegségeket nem hozza összefüggésbe komoly egészségügyi problémákkal, egyre több bizonyíték mutatja, hogy a szájüregi baktériumok jelentős szerepet játszanak az olyan szisztémás betegségekben, mint a vastagbélrák és a szívbetegségek. Most a Forsyth Intézet új kutatása összefüggést mutat ki a parodontális (íny) betegségek és az Alzheimer-kór egyik jellemzője, az amiloid plakk kialakulása között.

A Journal of Neuroinflammation című folyóiratban megjelent "Microglial cell response to experimental periodontal disease" című tanulmányukban a Forsyth kutatói és a Bostoni Egyetem munkatársai bizonyítják, hogy a fogínybetegség változásokat okozhat az agy mikrogliasejteknek nevezett sejtjeiben, amelyek felelősek az agy amiloid plakk elleni védelméért. Ez a plakk egy olyan fehérjetípus, amely az Alzheimer-kórban szenvedőknél a sejtpusztulással és a kognitív hanyatlással hozható összefüggésbe. A tanulmány fontos betekintést nyújt abba, hogy a szájüregi baktériumok hogyan jutnak el az agyba, és milyen szerepet játszik a neuroinflammáció az Alzheimer-kórban.

A kutatók által vizsgált mikrogliasejtek az amiloid plakk megemésztéséért felelős fehérvérsejtek egy típusa. A Forsyth tudósai azt találták, hogy amikor a mikroglia sejtek orális baktériumoknak voltak kitéve, a mikroglia sejtek túlstimulálódtak és túl sokat ettek. "Alapvetően elhízottak lettek" - mondta Dr. Kantarci. "Már nem tudták megemészteni a plakk-képződményeket".

A megállapítás azért jelentős, mert megmutatja a fogínybetegségnek a szisztémás egészségre gyakorolt hatását. A fogínybetegség következtében az íny és a fogak között elváltozások alakulnak ki. Dr. Kantarci kifejtette: "Ez egy nyílt seb, amely lehetővé teszi, hogy a szájban lévő baktériumok bejussanak a véráramba, és a test más részeibe keringjenek". Ezek a baktériumok átjuthatnak a vér-agy gáton, és stimulálhatják az agyában lévő mikrogliasejteket.

A tudósok egér szájüregi baktériumokat használva, hogy ínybetegséget okozzanak laboratóriumi egerekben, nyomon tudták követni a parodontális betegség előrehaladását egerekben, és megerősítették, hogy a baktériumok eljutottak az agyba.

Ezután izolálták az agyi mikroglia sejteket, és kitették őket a szájüregi baktériumoknak. Ez az expozíció stimulálta a mikroglia sejteket, aktiválta a neuroinflammációt, és megváltoztatta, hogy a mikroglia sejtek hogyan kezelik az amiloid plakkokat.

"Ha felismerjük, hogy a szájüregi baktériumok hogyan okoznak neuroinflammációt, sokkal célzottabb stratégiák kidolgozásában lesz segítségünkre" - mondta Dr. Kantarci. "Ez a tanulmány azt sugallja, hogy a neuroinflammáció és a neurodegeneráció megelőzése érdekében kulcsfontosságú lesz a periodontális betegséggel járó szájüregi gyulladás ellenőrzése. A száj a test része, és ha nem gondoskodunk a szájüregi gyulladásról és fertőzésről, akkor nem igazán tudjuk reprodukálható módon megelőzni a szisztémás betegségeket, például az Alzheimer-kórt"."

Ez a tanulmány az első alkalom, hogy a tudósok egérspecifikus baktériumokkal parodontális betegséget okoztak, és így tanulmányozhatták az azonos fajú szájüregi mikrobiom hatását az agyra. Az azonos fajú baktériumok és sejtek megléte közelebb viszi a vizsgálatot ahhoz, hogy megismételjék, hogyan néz ki a folyamat az emberekben.

A kutatócsoport tagjai Rawan Almarhoumi, Carla Alvarez, Theodore Harris, Bruce J. Paster és Alpdogan Kantarci a Forsyth, valamint Christina M. Tognoni, Isabel Carreras és Alpaslan Dedeoglu a Bostoni Egyetemről.

Forrás.